Született vezetők
Coca-Cola, Goldman Sachs, Mitsubishi, Gillette, Canon: a számítógépektől, a bankvilágon át a szórakoztatóiparig néhány név az üzleti világból. Dollárok milliárdjait forgatják meg minden évben.
Minden vállalat mögött ott egy vezérigazgató, aki 10 millió dollárt keres évente, hogy mindezt felügyelje. Mint Óz, a nagy varázsló a függöny mögött, a csúcson lévő férfiak és nők egyszerre késztetnek csodálatra és szkepticizmusra.
Milyen tevékenységek töltik ki idejüket? Hova tűnnek el napokra? Kivel találkoznak? Mire figyelnek oda?
Sok könyv foglalkozott már a "vállalati központtal", de ahogy a szerzők, Farkas és De Backer látják, senki se jutott el a függöny mögé, hogy elmondhassa, pontosan mit tesznek ezek az emberek az érték hozzáadásának érdekében.
A szerzők bejárták Észak-Amerikát, Európát és Japánt, hogy 163 multinacionális, köztük számos diverzifikált nagyvállalat vezetőjével készítsenek interjút. Sablonos válaszok és szócséplés helyett a CEO-k szívesen tárták fel a részleteket.
A legtöbb esetben igen őszintén, rávilágítva arra is, milyen egyéni módszerekkel szolgálják meg fizetésüket. Charles M. Farkas és Philippe De Backer bemutatják az általuk felfedezett öt különböző vezetési megközelítést.
Nem sikerpirulákat kínálnak, hanem azon módok skáláját, amelyeket az igazgatók cégük felvirágoztatásához használnak.
A harag
2500 évvel ezelőtt, Indiában történt, amikor a bodhi fa alatt Buddha megvilágosodott, és rájött, hogy boldogtalanságunkat három tudati állapot okozza: a helytelen tudás, a gyötrő vágyakozás és a harag.
A harag egyetlen szempillantás alatt életeket dönthet romba, és tönkreteheti lelki életünket is. Kutatóorvosok állítják, a harag alááshatja egészségünket.
Drucker minden napra
Peter F. Ducker a világ legtöbbet idézett menedzsmentguruja. Az amerikai társadalom az ő könyvein nőtt fel, és szelleme az iskolákon túl az óvodákat is áthatja. A ma legelterjedtebb szervezetirányítási rendszerekben és elméletekben az ő gondolatai élnek továbbfejlesztve.
Nekünk, akik az elmúlt negyven-ötven évben kimaradtunk a szervezeti kultúra alapismereteinek elsajátításából és öntanuló módon való alkalmazásából, a legkevesebb, amit kívánhatunk, hogy "intravénásan" kapjuk meg e hatóanyagot. A "Drucker minden napra" kötet erre tesz kísérletet. Pontosabban, ez a könyv a kedvcsináló.
Kedvcsináló ahhoz, hogy a 366 önálló történetet megértve, legyen kedvünk, sőt vágyunk arra, hogy ezeket a mozaikokat rendszerbe foglaljuk és szervezeti kultúránkat már e rendszerben építsük, istápoljuk, védjük és fejlesszük.
Druckert nem kell magyarázni. Nála jobban még nem fogalmazták meg a szervezetépítés lényegét.
Kell egy csapat
A szerző izgalmas történeten keresztül mutatja be, miért veszített sokat egy informatikai cég jó hírnevéből két év alatt, és végül milyen napi küzdelmek árán sikerült egy kívülről érkező vezérigazgatónak olyan ütőképes csapatot létrehozni, amely újra sikerre vitte a vállalatot.
Nem a pénz, nem a stratégia, nem a technológia, hanem a csapatmunka a versenyképesség legmeghatározóbb tényezője. Ha mindenkit rá tudunk venni, hogy egy irányba evezzen, vezető pozíciót szerezhetünk bármely iparágban, bármelyik piacon, bármely versenytárssal szemben.
Az igazi csapatmunka kulcsa, hogy képese vagyunk-e legyőzni azokat a tulajdonságainkat, amelyek gátolják a másokkal való együttműködést, rombolják a közösséget és széthúzást szülnek.
A csapatépítés egyszerűnek tűnik, mégis rendkívül nehéz vezetni az építkezést.
A magával ragadó tanmese nyomán lépésről lépésre átélhetjük a csapatok tipikus működési zavarait, és megismerhetjük a csapatépítés öt pontból álló vezetési modelljét.
A Shackleton-modell
Sir Ernest Shackletont a sikertelen 1914-es déli sarki felfedezőút vezetőjeként tartják számon, aki 27 társa életét mentette meg az elszenvedett hajótörés után.
Shackletont a tettei példaképpé tették sok vezető és krízismenedzser számára. Elveit a mai napig alkalmazza, például az USA haditengerészetének titkára vagy az Apollo 13 parancsnoka.
